Bosa
 

A tengeri vàroska, Bosa, egy a sok anticus fovarosa Sardegnanak, tàrolya a mult jeleit a gyonyoru foucàkon es a tortènelmi kospontban, gazdag a sok templomiàval es az emlèkmuivel. Egy szèp mackakoves korzò, sok kicsi fotèriei ami hasonlitanak a Romagna vàrosainak, a piros koves ùri palotàk. A leg ismerteb emlèkmu kozul sorolni lehet a Malaspina Palota(1112), a Santa Costa kozepkori kerulet, a Bosa torony.

 
De a legnagyob kinc Bosa-nok lehet mondani hogy a tista tenger part az ( 5 vitorlàs a Guida blu di lega ambiente, negyedik udulo koszpont Italiaban), a sok tenger partyàival es a kristàly tista vizeivel. Dèl felè talàlhato a Porto Alabe tenger part, ahol talàlhatoak a berletheto udulo ingatlanok. A folyo delta melet talàlhato a „ Sas Cocas” , „Poggiu’e sos columbos” e „ Poggiu’e Padres” dokok. Észak felè a part sokkal bovèb es sokkal vadab. Gondojanak a Capo Marragiu partiàinak ahol nagyon erdekes akinek tetszik horgàsni. De a Bosa – Alghero fouton lehet talàlni rengeteg szep tenger partot ami elerhetoek kocsival vagy a kalandos vagyaknak gyaloglo jàrda: Cumpoltittu, Tentizzos, Torre Argentina, Managu.
Ami a nèpmuvèszetrol lehet mondani az hogy Bosa nagyon ismert a coral feldolgozàsa, az arany es a kèzimunka. A bor termelèsben a leggismerteb a finom Malvasia, a gàstronomiaban a leggismerteb az aragosta.
Az unepek Bosa-ban nagyon kulonlegesek. A septemberi masodik vasàrnapia uneplik az Nostra Signora di Regnos Altos(catolikus unep) ahol a nep gyalogol a vàroska ucàin a Sa Costa-tol egès a Castello-ig ahol tartyàk a misèt. Tipikus mèg a Bosano Carneval, èspedig a „laldaggiolu” csutortok, es a Carnevali vasàrnap( uneplik a carneval kezdetet), martedi grasso( hushagyo kedd-40 nap a Husvèt hete elot) ahol uneplik „S’Attitidu” ( a carneval halàlàt uneplik – reggel) es „Giolzi” (ahol a carnevàli babàkat ègetik- este). Vègul, az elso augustusi vasàrnap,egy gyonyoru bàrca paràdè a Temo folyon a Santa Maria del Mare –ert.

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
     
    Vila Talia, Zabljak